IGYUNK MEG MINDENT

(zene: Dorogi Péter, Gálos Ádám, Kiss Sándor; szöveg: Dorogi Péter)

 

Igyunk meg mindent ma éjjel,

hígítsuk fel veritékkel,

törjük meg az átkot,

ébresszük fel a várost!

Felejtsük el a leckét,

nyissuk ki a szelencét,

induljon meg a mámor,

találjon el ma Ámor!

 

Látszik, mi a lényeg,

mikor kihúnynak a fények,

A lelkek táncolnak,

életről álmodoznak.

A sorsuk fonalából

vitorlát szőnek a szélben.

Megmossák az arcuk

egymás víztükrében!

 

Másszunk fel lajtorján,

büszke lányok hófehér combján,

romkocsmák méhében

szülessen újra az énem!

Tereken és utcákon,

szívdöglesztő nyáron

dúshajú szirének

énekelnek az éjnek.

 

 

Igyunk meg mindent ma éjjel,

hígítsuk fel veritékkel,

törjük meg az átkot,

ébresszük fel a várost!

Tereken és utcákon,

szívdöglesztő nyáron

dúshajú szirének

énekelnek az éjnek.

Sötétben nincs határ,

mindenki erre vár,

vigyázz mert alkapod,

ragájos flúgosok.

Valahogy vonz a baj,

megront a zűrzavar,

fekete albinó,

pörög az indigó.